A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy összefoglaló kifejezés, amely olyan tüdőbetegségeket jelöl, ahol a levegő áramlása korlátozott. COPD-s betegeknél a fizikai aktivitás bevezetése és fenntartása kihívások­kal teli, mivel a betegség jelentősen nehezíti a légzést. Ugyanakkor a rend­szeres testmozgás valójában javíthatja a COPD tüneteit. Ebben az áttekin­tésben a fizikai aktivitás klinikai hatásait tárgyaljuk, beleértve a komplex kardiopulmonális rehabilitációt is.

Nem csak a súlyos betegség kialakulását, hanem a fertőzés terjedését is nagy mértékben képes megakadályozni a légutakba juttatott oltóanyag.

Az akut pancreatitisszel kórházba kerülő betegek túlélése napjainkban már szerencsére 95–98% körüli, viszont egyre több a bizonyíték a hazabocsátást követő morbiditási és mortalitási kockázatokról. Ebben a vizsgálatban 2012 és 2021 között 2613 beteg utánkövetését végezték el magyar kutatók, és az eredmények szerint a kórházból hazabocsátott betegek halálozási ará­nya háromszoros az átlagpopulációhoz képest. Az elbocsátást követő 90 napban csaknem annyi beteg veszti életét, mint a kórházi tartózkodás alatt, jelentős arányban szívelégtelenség vagy szepszis miatt. Ezért a kutatók utánkövetési terv kidolgozását és szűrőprogramok bevezetését javasolják.

Terápiarezisztens depresszióban a mai napig alacsony a remissziós arány, a relapszusok aránya pedig nagy. Jelen tanulmány a nyílt elrendezésű, multicentrikus, aktív kontrollos, fázis IIIb ESCAPE-TRD klinikai vizsgálat eredményeit ismerteti, amelyben az eszketamin orrspray hatékonyságát és biztonságosságát hasonlították össze az elnyújtott hatóanyag-leadású quetiapinnel végzett terápiával. A vizsgálat az eszketamin orrspray alkal­mazásának egyértelmű előnyét mutatta a quetiapin hatóanyaggal szemben mind rövid távon (remisszió elérése 8 hetes kezelést követően), mind fenn­tartó kezelésben (relapszusmentes betegek aránya a 32. héten).

A védőoltásoknak köszönhetően napjainkban számos fertőző betegség rendkívül ritkává vált, azonban a koronavírus és a Covid–19-vakcinák ha­tásosságát illetően számtalan kérdés merül fel. A védőoltás hatásosságát az határozza meg, hogy képes-e megelőzni egy adott betegséget. Ahogy bármely más gyógyszer esetében, úgy egyetlen védőoltás sem 100%-ban hatásos minden egyes oltott ember számára az adott fertőző betegséggel szemben, azaz a hatásosság számos tényező függvénye. Jelen áttekintésben a tápláltsági állapot összefüggéseit elemezzük az oltások hatékonyságá­val és a súlyos Covid–19-fertőzés kimenetelének kockázatával, áttekintve a rendelkezésre álló szakirodalmat.

A nem súlyos, közösségben szerzett tüdőgyulladásban szenvedő felnőttek azonos mértékben reagáltak három első vonalbeli és egy egyéb antibiotikum-kezelésre.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség súlyos exacerbációjával kórházba került betegeknél fokozott a rosszabb klinikai kimenetel és a halálozás kockázata, ezért fontos a korai felismerés.

A krónikus vesebetegség (CKD) világszerte 850 millió embert érint. A CKD megduplázza a hospitalizáció kockázatát, és a halálozás egyik vezető oka.

A 60 éves és idősebb felnőttek számára két újonnan engedélyezett légúti szinciális vírus (RSV) elleni vakcina képes lehet megelőzni a súlyos RSV-betegség kockázatának kitettek megbetegedését.

Az idős, esendő betegek mindössze harmada van életben egy hónappal a kórházi elbocsátást követően perioperatív újraélesztés után.